Fagytűrő kerti növények

Jól megkülönböztethetők a virágok.A porzó virág hosszú szár végén virít.A termőnél már kialakult a termő test.

Az idén rendkívüli nagy melegek voltak.Napon akár 40 fok.A növény levelei nem károsodtak/napégés stb/sőt egyáltalán nem volt permetezve . Nem kellet azokat a szereket alkalmazni amelyek az uborkánál illetve a töknél szükségesek. Ajánlom akár árnyékot adó és pergolára futtatott egynyáriként. Szereti a vizet.

Elkezdtem a növény felvezetését 2 m-ig.A huzalok távolsága 40 cm. Ezt a magasságot durván 2 hét alatt érte el.

.

Felkeltette érdeklődésemet ez a kúszónövény.A következőket ollóztam össze róla.

Tökfélék családjába tartozik.Más néven sicana vagy pézsma uborka.

Őshonos Brazíliába és a trópusi Amerikába.

Nálunk is termesztjük az uborkát és a tököt egynyáriként. Ezért arra gondoltam  ,hogy elültetem a magját próbaképpen.Tudtam azt, hogy az éghajlat befolyásolja majd a kísérletet.Németektől rendeltem magokat. Március elején elültettem, 24 órai áztatás után.Sajnos az első ültetés nem sikerült a földkeverék miatt.Így vesztettem 3 hetet.A következő ültetésnél már jobban odafigyeltem. A földkeverék 50% homok, 50 % tőzeg t ami már a magoknak megfelelő volt.Üvegházban tartva több mag is kicsírázott. 3 leveles állapotban átültettem nagyobb cserépbe. Májusi fagyokig előneveltem .1 növényt június elején ültettem ki.Laza szerkezetű talajba.A növény jól érezte magát és az időjárás is megfelelt neki. Nagyon gyorsan növekedett.Ezt a gyors növekedést még plusz egy kis műtrágyával is siettettem .Mivel ennek a növénynek nálunk csak 4 hónap áll rendelkezésére, hogy virágozzon és teremjen ezért mindent megtettem, hogy kellőképpen fejlődjön.

A Cassa banán hihetetlen módon tud növekedni egy 24 óra alatt akár 10 cm-t is nőhet. Olyan helyre ültettem ahol más növénynek elkészített kordon van ezért 4 emeleten vízszintesen huzalok vannak ezekre próbáltam futtatni. Meglepetés szerűen ért,hogy a vízszintesen futtatott indák egy bizonyos idő után nem fejlődtek tovább.A kapaszkodó kacsok összecsomósodtak .Kénytelen voltam egy hálót ráteríteni a huzalokra függőlegesen erre már intenzíven kapaszkodtak az indák. Minden levél tövében egy kapaszkodó kacs található amely igen erős.Az első növekvő indát visszacsíptem 2 m magasságban így több indát nevelt amelyek szintén nagyon gyorsan fejlődtek. 2 m magasságban több indán észrevettem,hogy az első virágok megjelentek.Eleinte csak egy borsó nagyságú hosszú szárral.Egy hét múlva már meg lehetett állapítani, hogy melyik a porzó és melyik a termő virág.Érdekes módon fejlődtek olyan indák, melyeken csak porzó virág másikakon csak termő virág volt.Ráadásul ami fontos nem mindig nyílnak egy időben és a beporzást valamint a termés mennyiséget is nagyban befolyásolja.Nekem szerencsém volt augusztus elejére egy termés gyors növekedésnek indult .Reménykedtem abban ,hogy augusztus végéig szeptember elejéig megnő akkorára,hogy talán be is érik. Sajnos nem így történt.A nyár végi sok eső és a szeptemberi hűvös időjárás ezt megakadályozta. Ráadásul októberben voltak fagyok -2,-3 fok.A gyümölcse nem károsodott de a levelei már meg sínylették. megbarnultak és összefonnyadtak.A gyümölcsöt egy darabig tároltam .2-3 hét után barna foltok jelentek  meg.Kíváncsian felvágtam. Sajnos a gyümölcs éretlen volt.A magok nem voltak kifejlődve.Enyhe sárgadinnye illata volt.Magokat kiszedve meg is kóstoltam.Íze éretlen sárgadinnyére emlékeztetett. A magok mérgezőek. Számomra  a felhasználhatósága ismeretlen ezért nem mertem készíteni belőle salátát vagy főzeléket pedig a leírások szerint az éretlen gyümölcs is felhasználható.

2016-ban megpróbálkozom még egyszer hátha több szerencsém lesz.Aki szeret  kísérletezni  ajánlom figyelmébe.

Mindenki kertjében vannak olyan területek amik kevésbé hasznosíthatók.Ezeket gyomtalanítani és  gondozni  kell.Felkeltette a figyelmemet ez az eper fajta amely nagy területeket képes befutni gondoltam talajtakaróként megpróbálom.Szerintem jól vizsgázott eddig.A második évben már virágzott viszonylag elég nagy területet befutott.A területere óvatosan rá lehet  lépni ez azért fontos mert eleinte a gyomnövényeket el kell távolítani az indák közül.Remélhetőleg elég sűrű lesz ahhoz, hogy ez a probléma meg szűnjön.Én egy füge alá ültetem és annak környékét futotta be.A nagy leveleket könnyű ősszel összeszedni nem kell gereblyézni.Olyan helyre ültessük ahol az őszi lomb összegyűjtése könnyen megoldható  így a talajtakaró eper lombozata nem sérül mivel örökzöld.Virága sárga. Gyümölcse az erdei szamócára emlékezetet. Ehető de ízetlen.Mindig elcsábulunk, hogy 1-2 szem gyümölcsöt bekapjunk mert nagyon guszta de ehetetlen.Ebben az esetben nem is ez a cél hanem mivel mutatós a tavaszi és téli színfoltja a kertben.A mostani szárazságot jól viseli öntözés nélkül ez látszik a levelén idább-odább de köszöni szépen megvan.Szerintem ideális talajtakaró. Agresszív de kordában lehet tartani.Gyorsan szaporítható.Betegségekre lisztharmat,gomba stb  nem érzékeny.

Kísérlet miatt felneveltem konténerben egy Asimina triloba magoncot .1,30 cm-s.Több elágazás található rajta.Virágok száma 9 db volt.A növényt teljesen zárt körülmények között tartottam üvegházban.Se kézi se egyéb más beporzást nem kapott.Ezekből a virágokból a rossz elhelyezkedés miatt /ágvég stb /ugyan minden virág beporzódott de csak 2 db  gyümölcsöt nevelt ki.Természetesen rendszeres öntözés és tápoldatozás mellett. Az egyik gyümölcs 20 a másik 30 dkg-s volt.Ez is bizonyítja azt, hogy  az Asimina trilobák döntő többsége önporzós.Ne higgyünk a mende-mondáknak.Tehát a kézi ecsetelgetésnek semmi értelme.

A nyíló virágok mellett már megjelent az első kis gyümölcs fürt.

Jól látható a zárt portok.

Több mint 20 éve foglalkozom indián banán termesztéssel. Ez elég tapasztalat ahhoz,hogy itt leírjam az indián banán beporzásával kapcsolatos észrevételeimet.Természetesen nem az interneten talált leírásokból amelyek sok esetben megbízhatatlanok és tévesek.Nálunk Magyarországon sok vita van ,hogy e növény önporzós vagy idegen beporzású-e?A szakirodalom szerint önporzós és külső beporzást igénylő fajták is léteznek.Mivel az utóbbiról nincs tudomásom illetve senki még nem tudott felmutatni olyan példányokat amelyek  külső beporzást igényelnének ezért evvel a csoporttal nem is foglalkozom.Persze ettől függetlenül létezhetnek ilyen fajták de ezek számomra ismeretlenek.A kertemben lévő magról kelt Asiminák önporzósak, külső beporzást nem igényelnek.Számomra téves az a gondolkodás mód, hogy ecsettel kézi beporzást lehet alkalmazni. teljesen értelmetlen és felesleges.

Az Asimina trilobák április -májusban virágoznak.A virágzás elhúzódik, tehát nem egyszerre nyílnak.Az időjárás ilyenkor általában eléggé hűvös szokott lenni.Ettől függetlenül a bogarak látogatják. A virágok kellemetlen szaga miatt a méheknek nem vonzó.Az ágakon több estenként két méretű virág található. Nagyobb virágokban több petefészek van ezért fordul elő ,hogy ezekből több gyümölcs fejlődik.A kisebb virágokból  egy vagy két gyümölcs fejlődik.Előfordulhat, hogy a kisebb virágokat porzós virágoknak gondolják de ez nem így van.A beporzás csak akkor jön létre mikor a portokok és a petefészek érési ideje megegyezik.  Amikor ez nem egyszerre történik akkor fordul elő, hogy a pollen nem kompatibilis .Ilyen esetben kell a külső beporzás. Az önporzós növények esetében ez a probléma nem áll fenn.Az utóbbit igazolja, hogy a virágok bókolóak, lefelé csüngnek tehát a keresztbe porzás így lehetetlen.Könnyen ellenőrizhető mert a virágszirmok lehullása után láthatóvá válnak  a megkötött kis gyümölcsök.

Amennyiben nem kötött meg  az elnyílott virág  szárral együtt lepotyog.Mivel említettem, hogy egy virágban több petefészek van ezért a kötődés után 4-5 nap múlva megjelennek a kis gyümölcskezdemények melyek mint a mancsok szétnyílnak. Egyedül álló  fák esetében határozottan kijelenthető, hogy önporzás történt .1-2 cm-re növő kis gyümölcsök nagyon  sérülékenyek.Ilyenkor fordul elő, hogy szél vagy nagyobb vihar esetén szinte az egész évi termés lepotyog.A másik probléma általában ,hogy az ágvégeken fejlődnek a gyümölcsök és nem minden esetben neveli ki a 20-30 dkg-s gyümölcsöket.Ahhoz, hogy bő termésünk legyen nem tudunk semmit tenni se keresztbe porzással se ecseteléssel.Ahogy nő a fa egyre többet terem.Egy fa bőven elég egy családnak, főleg ha 6-7 m-re megnő.

A gondosan kitisztított és előkészített pálinkafőző berendezést össze állítom. Ami áll egy 30l-s üstből, 22-s páracsőből és egy 60 l-s hűtőből amik vörösrézből készültek.Ellenőrzöm a cefrét és ha túl sűrűnek találom az esetleges leégés veszélye miatt még vízzel felhígitom a kifőzés előtt.Én még két segédeszközt használok. Saválló 6-s gömbacél rácsot amelynek felfelé álló 20 cm körüli 8 villája van.Ebbe helyezek jutazsákot megfelelő méretben. Belemerem a cefrét amely átereszti a levet. A tüskék megtartják a zsákot amit visszahajtok addig ,hogy a szája a cefre alá kerüljön. Így biztos és tökéletes a forrás.Az üstbe helyezett  cefre  20-22 l.A jutazsák az üstben középen helyezkedik el a szája nyitott nem látszik ki a cefréből . A sűrű masszát megtartja.Tapasztalatom, hogy bármilyen gyümölcsből készült cefre így nem ég le. A főzést gázon végzem.Mikor az elő párlat megindul a réz elejét   ami  kb 1 dl kiöntöm.Ezt a mennyiséget könnyű ellenőrizni mert már  jelentkeznek utána az illatanyagok.A lepárlást addig folytatom míg a kifolyócső alá helyezett kanálban az alkohol  meggyullad. Amikor már nem ég vagy másodpecek alatt elalszik ilyenkor általában már megszüntetem a lepárlást.Semmi értelme tovább folytatni a kozma olajok és egyéb károsító anyagok belekerülése miatt.Én  nem szeretem azt ha az első lepárlás során az alszesz zavaros.20-22 l cefréből 3 l alszesz jön le.Ez a mennyiség gyümölcsfajtától függően változhat cukor vagy cukor nélkül.

Ezután következik a finomítás.17 l-s saválló üstben végzem.Vörösréz páracsővel és 50 l-s hűtővel.A folyamat lassú .Ugyanúgy eltávolítom a réz elejét és a végén a kanálban lévő alkohol ha már nem gyullad meg a lepárlást befejezem.Az így előállított tiszta datolyaszilva pálinka szeszfoka  70-78 fok amit desztillált vízzel 50 fokosra redukálok.3l alszesz lefőzése után 2,5,-2,6 l, 50 fokos pálinkát kapok.

Az általam főzött pálinkák a következők:datolyaszilva, indián banán, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, mandarin, birs, szilva, mirabolán szilva,alma , kékfrankos , nashi körte , körte és füge.

A  pálinkát /mindegyik fajta/ aki megkóstolta mindenkinek ízlett.

Egy jól elkészített pálinka igazi hungarikum.

Nagyon sok kertbarátnál termőre fordultak a datolyaszilvafák.Eleinte a kevés termés termés nem okozott gondot de a későbbiekben már a sok gyümölcs felhasználása problémát jelenthet.Természetesen kétfelé kell választani a keményen édes és a fanyar csersavas gyümölcsök felhasználását.Az előbbiről már írtam itt a blogon .Ezzel nincs gond sokrétűen fel lehet használni.A csersavasnál  a feldolgozás már korlátozottabb. Friss fogyasztásra, aszalni és  pálinka készítésre alkalmas.

Cefre készítéshez és a pálinka főzéséhez szeretnék ötletet adni.Nálam a Costatából van a legtöbb így értelem szerűen a cefre is ebből készül.

Az ősszel leszedett és teljesen sárga gyümölcsöket beérlelem.Az érlelés addig tart míg a gyümölcsök opálosak de nem folyósak.Akkor állok neki mikor kellő mennyiségű gyümölcs összejött.A tisztára mosott elkészített edények 25 l-ek.Az alaposan megmosott gyümölcsöket sziromlevél nélkül /amit könnyedén ki lehet húzni a gyümölcsből/ kézzel összenyomkodom.A biztonságos erjedés miatt én 20 l-hez 1,5 kg cukrot adagolok, amiből szirupot készítek.Lehet, hogy most sokan felhúzzák a szemöldöküket a cukor miatt de én így készítem el.Mivel késő őszi hidegtűrő gyümölcsökről van szó ezért mindenképpen hidegtűrő fajélesztőt adok hozzá előírás szerint,továbbá pektin oldót.10-15 fok körül tartom.Az így nyert massza krémszerűen sűrű emiatt adok hozzá 2l vizet. Érdekes módon a gyümölcs massza forrás közben és után hajlamos az összetömörödésre. Szinte egyben összeáll ezért 3 naponta vagy hetente 1x meg kell keverni.Én a forrás ellenőrzésére kotyogót használok.A kiforrási időt sok tényező befolyásolja ezért nem is lehet pontosan meghatározni. A kotyogó a forrást és a leállást úgy is jelzi. Mikor a bunda megfordul kész a cefrénk.Ettől számítva 2 hétig még pihentetem és utána főzőm ki.

6 évvel ezelőtt ültettem el az első Nashi körte magokat.Meglepetésre jó minőségű és ami nagyon fontos jó ízű gyümölcsöket tud nevelni.Talán kijelenthetem, hogy akár magnemes is lehetne.Elvétve találunk az ágakon 1-2  tüskét ami utalhat a vadra de ez nem zavaró.Azt nem jelenthetem ki, hogy önporzós mivel a környezetében több körte fajtából álló kordon található.Nagy dézsába ültetve a kemény teleken sincs takarva. Azóta nem lett átültetve ennek ellenére rendszeresen terem.A gyümölcsök kicsit kisebbek de ez betudható a dézsás nevelésnek.Az így felnevelt magoncokat  nemes oltócsappal beoltva akár duó körtét  is nevelhetünk.Magoncok nevelésekor vegyük figyelembe , hogy nem bizonyított az önporzás mert erről nincs tapasztalatom.

Előnyére válik, hogy a magoncok gyorsan növekednek, hamar termőre fordul és nagyon szép az őszi lombszíne. Szeretném ha mások is megpróbálnák és tapasztalataikat velem megosztanák.A boltban vásárolt érett Nashi körtéből kivett mag is megfelel ültetésre.

Megoldás lehet.

Mivel a kordon nálam  sok gyümölcsöt terem ezt kihasználva a teljesen érett gyümölcsökből kiszedett magokat elültettem ősszel.Tavaszra szinte 100%-s kelés mellett csemetéket neveltem. Ezek a csemeték már a második év után tavasszal olthatóak  voltak.Egy pár növényt a kellőképpen előkészített csappal mindhárom fajtából beoltottam.

Az affinitás tökéletes.A növekedés egyenletes és folyamatos.Szinte a sors fintora volt, hogy  az egyik vadkörtére oltott  Nashi körtém/ Nijisseiki/ az előzőekben  említett okok miatt kipusztult.A vadkörtét kiástam .A talajt előkészítettem és a fiatal oltványt a helyére ültettem.Jók a tapasztalataim .Ugyan nem nőtt olyan gyorsan mint a vad körtére oltott. Az oltás helye tökéletes ,megegyezik az alany és a nemes rész vastagsága.Ez növekedés közben sem változott.A kiültetéstől számítva a második évben már egy-két virág volt az oltványon.5. évben már szépen termett. A gyümölcsök mérete és nagysága megegyezett a vad körtére oltottal.Mivel nem nő olyan intenzíven kevesebb metszést igényelt.Ami még nagyon fontos ,hogy az oltásnál nem reped a kéreg. Fagytűrése tökéletes.Hosszú távon így  biztonságosan nevelhető.2014 tavaszán valószínű két újabb kordonos Nashit kell kivágnom és újra cserélni.

Nem beszélve arról, hogy a hosszú éveken át kialakított szép kordon nevelését újra kell kezdeni.

Egy újabb tapasztalatomat szeretném megosztani.

A Nashi körtéket/több fajtája van/ általában Magyarországon vadkörte alanyba oltják. Oltás módokat nem akarom felsorolni mert ennek mindenki utána tud nézni. Inkább az oltás utáni problémákra szeretném a figyelmet felhívni.

A vadkörte eddig nagyon jó alanynak tűnt az intenzív növekedése és a tökéletes affinitás miatt.A gondok és a problémák 10-15 év múlva jelentkeznek.Én csak a kordonos nevelésnél tapasztaltam ezeket a problémákat.Önálló magányos fák esetéről nincs tapasztalatom.A kordonos nevelésű Mashi körte  intenzív metszést igényel.A vad körtébe oltott nemessel itt sincs semmi probléma. A növekedés gyors a termés mennyiség is megfelelő ez köszönhető az alanynak. Az alanyul szolgáló vadkörte intenzív gyökérnyomást fejt ki a nemesre amely metszés után nem tudja felvenni ezt a nagyobb mennyiségű tápanyagot. Az oltás körül  tavasszal és a nyári tetőzéskor a kéreg hosszanti irányban felhasad.Ezeket a hasadásokat, sebeket nem lehet megszüntetni és egyre több jelentkezik évente.Előbb ,utóbb a nemes rész növekedése lelassul nem kap megfelelő tápanyag utánpótlást a kéreg elhal az oltás fölött a növény el is száradhat.Tapasztalatom azt bizonyítja, hogy a vadkörte mint alany az erőteljes növekedés miatt hosszú távon nem megfelelő csak átmeneti megoldás lehet.

A kivi igénytelen növény de mégis nagy odafigyelés kell neveléséhez és szaporításához egyaránt.Nem kellőképpen kiválasztott időpont kudarchoz vezethet.Semmiképpen ne szedjünk vesszőt ha már elindult a kivi. Folyik a vessző és duzzadt a rügy. Ne öntözzük túl mert könnyen kirothad.Alaposan készítsük elő a talajt.A termesztő edény nagysága bármekkora lehet de a vízáteresztő képessége megfelelő legyen.Olyan kertbarátoknak ajánlom akik nem nagyban akarják ezt csinálni de az ismerősöktől kapott kivi vesszőket ilyen módon tudják szaporítani.Lényeges, hogy ezeket a fiatal begyökeresedett kiviket ősszel bekonténerezhetjük és  fagymentes helyen tároljuk tavaszig.

Sok sikert a kísérlethez!

2013. december 2.

Kíváncsi voltam ,hogy sikerült a kísérlet. A hideg házban tartott kiviken rajt vannak még a levelek. Fagy  és komolyabb hideg nem érte őket. Mivel kárt nem okozok nekik ezért a termesztő edény földjét megbontottam és ekkor ért  az igazi meglepetés.A lefektetett vesszők szinte elkomposztálódtak  a kihajtott rügy körül. A fiatal növény önállósította magát a vesszőtől és a magasságához képest ,sűrű bojtos gyökereket nevelt. Hát ez fantasztikus.

A kicsi termesztő edény és a kevés föld miatt szeptemberig ekkorára nőttek.

A levelek nagyságáról és állapotából ítélve nyugodtan hátra dőlhetünk:)

2013.08.20.

Elindult a növekedés. megjelentek a következő szinten a levelek. Ilyenkor már nagyon finoman túlöntözés nélkül táp oldatozhatunk.

2013.07.11.

Ilyen állapotnál még nem biztos az eredés de a fejlődés lassan elindult.

2013.05.20

2013.04.26